Cserbenhagyás
Cserbenhagyás (Btk. 190. §)
Â
"Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetÅ‘je a helyszÃnen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielÅ‘tt meggyÅ‘zÅ‘dnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegetÅ‘ veszély miatt segÃtségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedÅ‘ szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendÅ‘."
A KRESZ megállási kötelezettséget Ãr elÅ‘ a közlekedési balesettel érintett jármű vezetÅ‘je részére. A megállási kötelezettség megszegése általában szabálysértési felelÅ‘sségre vonást von maga után, kivéve, ha a baleset körülményei személyi sérülés bekövetkezésére utalnak.
Cserbenhagyás bűncselekménye állapÃtható meg akkor is, ha a balesettel érintett jármű vezetÅ‘je a helyszÃnén megáll ugyan, de ezt követÅ‘en úgy távozik, hogy nem gyÅ‘zÅ‘dött meg arról, hogy valaki megsérült- e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegetÅ‘ veszély miatt segÃtségnyújtásra szorul.
A cserbenhagyás elkövetÅ‘je a törvény szövegezése értelmében a közlekedési balesettel érintett jármű vezetÅ‘je, aki lehet a baleset okozója vagy a balesetet szenvedÅ‘ jármű vezetÅ‘je is. A balesettel érintett jármű vezetÅ‘je az is, aki az elÅ‘tte haladó jármű ütközése miatt kényszerül az útvonalát hirtelen megváltoztatni (úttestrÅ‘l letérés, lecsúszás stb.) mert Ãgy kerülheti csak el az ütközést. A
járművezetÅ‘vel együtt utazó utas, illetÅ‘leg gyalogos felelÅ‘ssége tettesként vagy társ tettesként nem állapÃtható meg. A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhetÅ‘ el, ha az elkövetÅ‘ észlelte a közlekedési balesetet, és ennek ellenére nem állt meg. A cserbenhagyás megállapÃtására csak akkor kerülhet sor, ha súlyosabb bűncselekmény, Ãgy a segÃtségnyújtás elmulasztása nem valósul meg. A
Btk.-hoz fűzött kommentár rámutat, hogy a két bűncselekmény közötti különbség attól függ, hogy van-e a baleset helyszÃnén segÃtségre szoruló személy.
Az Ãtélkezési gyakorlat értelmében, ha a helyszÃnen nincs ilyen személy, akkor a fenti kötelezettségek elmulasztása cserbenhagyásnak minÅ‘sül, ha viszont a baleset helyszÃnén sérült vagy olyan személy van, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegetÅ‘ veszély miatt ténylegesen segÃtségre szorul, akkor a balesettel érintett járművezetÅ‘ cselekménye a segÃtségnyújtás elmulasztását valósÃtja meg. Ilyenkor azonban nem csak a balesettel érintett járművezetÅ‘ket terheli a segÃtségnyújtási kötelezettség, hanem az utasokat, a járókelÅ‘ket és más járművek vezetÅ‘it is, s e kötelezettség elmulasztása a segÃtségnyújtás elmulasztásának megállapÃtását alapozza meg. Az Ãtélkezési gyakorlat
segÃtségnyújtás elmulasztását állapÃtja meg akkor is, ha a baleset következtében a sértett azonnal meghal. Az a körülmény, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy az a sértett gyorsan bekövetkezÅ‘ halálát is eredményezi, nem mentesÃtheti az elkövetÅ‘t a segÃtségnyújtási kötelezettség alól (BH 1984. 428.).
Nincs helye a cserbenhagyás vétsége miatt a bűnösség megállapÃtásának, ha az elkövetÅ‘ a parkolóhelyen álló olyan járműnek ütközik, amelynek hatókörében nincs személy (BH 387/1989.) Nem valósul meg a cserbenhagyás vétsége, ha a közúti baleset során csak kisebb anyagi kár keletkezik, és az utasok vagy kÃvülállók élete és testi épsége nem kerül közvetlen veszélybe
(BH 262/1987.).
Â
Kérdése van? HÃvjon bizalommal a 06 70 381 1566-os telefonszámon
HÃvjon bizalommal!
+36 70 381 1566
Iroda:
1074 Budapest
Rákóczi út 54 II. em. 210/a
Tel/fax: +36 1 413 6858
balazsugyved@chello.hu
Személyes megbeszélésre kizárólag előzetes időpontegyeztetés után van lehetőség!
" A jó ügyvéd egy életre szól
