Segítség

A vagyon elleni bűncselekmények témakörnél először is azt érdemes tisztázni, hogy a vagyon elleni cselekmények közül melyek bűncselekmények, és melyek azok, amelyeket a társadalom szintén szankcióval akar sújtani, de nem a büntetőjog eszközeivel.

Számos bűncselekmény enyhébb formája úgynevezett szabálysértésként jelenik meg a magyar jogrendszerben. A szabálysértésekről szóló törvény határozza meg, hogy mely cselekmények tartoznak hatálya alá, és a Btk. pedig azt, hogy ha ugyanaz a tényállás már bűncselekményt valósít meg.

A vagyon elleni bűncselekmények igen nagy része, így a gyakran előforduló lopás, rongálás, sikkasztás, csalás stb. egy elkövetési értékhatárig csak szabálysértés, és szankciója a szabálysértési törvénynek a Btk-nál jóval enyhébb következmény-rendszere szerint alakul (például pénzbírság kiszabása ). Mindez azonban csak akkor igaz, ha nem járul valamilyen alapvető minősítő körülmény a cselekményhez (például ún. dolog elleni erőszak, üzletszerűség) - ekkor ugyanis már a szabálysértési értékhatár alatti elkövetéskor is bűncselekmény valósul meg.

Természetesen a szabálysértés/bűncselekmény elhatárolás nem csak a vagyon elleni cselekményeknél létezik.