Vagyon elleni bűncselekmények
|
A vagyon elleni bűncselekmények témakörnél elÅ‘ször is azt érdemes tisztázni, hogy a vagyon elleni cselekmények közül melyek bűncselekmények, és melyek azok, amelyeket a társadalom szintén szankcióval akar sújtani, de nem a büntetÅ‘jog eszközeivel. Számos bűncselekmény enyhébb formája úgynevezett szabálysértésként jelenik meg a magyar jogrendszerben. A szabálysértésekrÅ‘l szóló törvény határozza meg, hogy mely cselekmények tartoznak hatálya alá, és a Btk. pedig azt, hogy ha ugyanaz a tényállás már bűncselekményt valósÃt meg. A vagyon elleni bűncselekmények igen nagy része, Ãgy a gyakran elÅ‘forduló lopás, rongálás, sikkasztás, csalás stb. egy elkövetési értékhatárig csak szabálysértés, és szankciója a szabálysértési törvénynek a Btk-nál jóval enyhébb következmény-rendszere szerint alakul (például pénzbÃrság kiszabása ). Mindez azonban csak akkor igaz, ha nem járul valamilyen alapvetÅ‘ minÅ‘sÃtÅ‘ körülmény a cselekményhez (például ún. dolog elleni erÅ‘szak, üzletszerűség) - ekkor ugyanis már a szabálysértési értékhatár alatti elkövetéskor is bűncselekmény valósul meg. Természetesen a szabálysértés/bűncselekmény elhatárolás nem csak a vagyon elleni cselekményeknél létezik. |
|