Lopás
Btk. 316. § (1) Aki idegen dolgot, azért vesz el mástól, hogy azt jogtalanul eltulajdonÃtsa, lopást követ el.
A Btk. 316. § (2) bekezdése alapján , aki a lopást szabálysértési értékhatár alatti elkövetési értékre, de bűnszövetségben, vagy közveszély szÃnhelyén, vagy dolog elleni erÅ‘szakkal (pl. betöréssel), vagy üzletszerűen, vagy még több más módon követi el , vétséget vagyis bűncselekményt követ el.
Természetesen mint mindig, a Btk. általános elÅ‘Ãrásai is érvényesek a büntetési tételekre is - Ãgy a fiatalkorúakra vonatkozóak szintén.
A lopás aránylag egyszerű tényállás, azonban felvet egy-két problémát.
Amennyiben kiderül, hogy valaki mekkora összeget akart eltulajdonÃtani - akkor a cselekmény kÃsérleti szaka olyan elkövetési értékhatár szerinti minÅ‘sÃtésű lesz, ami az eredeti cél szerinti összeg. Ugyanilyen példa, hogy ha valaki társa zsebébÅ‘l akar ellopni valamit, de a zseb üres. Mindenképpen kÃsérleti szakba kerül az eset, tehát nem lehet arra hivatkozni, hogy nem történt semmi, ráadásul, ha kiderül, hogy bizonyos értékhatár feletti összegre, vagy értékre vonatkozott a sikertelen lopási szándék, akkor még komolyabb minÅ‘sÃtés is elképzelhetÅ‘.
Mindehhez érdemes tudni, hogy kÃsérlet esetén is ugyanazok az értékhatárok, minÅ‘sÃtések, büntetési tételkeretek kerülnek elÅ‘Ãrásra, mint a befejezett bűncselekményeknél.
Ugyancsak érdekes a bűnsegéd szerepe az ügyekben. Hiába gondolja valaki, hogy mentesül a büntetÅ‘jogi felelÅ‘sség alól, ha maga nem vesz el semmit, hanem esetleg csak figyeléssel segÃti a bűncselekmény elkövetését, ez is felelÅ‘sségre vonással jár, csak nem tettesként, hanem bűnsegédként.
Szintén érdemes megemlÃteni a felbujtás kérdését. Ha valaki tanácsot, javaslatot ad másnak cselekmény elkövetésére, sÅ‘t még bÃztatja is Å‘t , akkor felbujtóként vonják felelÅ‘sségre - vagyis szó sincs arról, hogy azért, mert valaki a cselekmény közelében sem volt, mentesül a felelÅ‘sségre vonás alól, ha a felbújtó szerepét töltötte be.
Kérdése van? HÃvjon bizalommal a 06 70 381 1566-os telefonszámon